Mark Knopfler a „Down The Road Wherever" című lemezéről
A
gitáros-szerző a kilencedik stúdiólemezéről beszél, amely visszatérés a hagyományos
folk-gyökerekhez, de azokon mindenképpen túlmutató alkotás.
Bármelyik
előadóművésznek 40 év aktív zenéléssel a háta mögött, felvenni egy 14 dalos új nagylemezt,
megspékelve pár ráadással – különböző hanghordozókon- és még ezek mellett egyéb
dalokat is írni – ez több, mint elégséges munka. De a tény, hogy Mark Knopfler mindezeket megtette a „Down The Road Wherever” lemezéért, és még
egy tucatnyi új dalt írt a 2019 elején bemutatandó „Local Hero” színpadi produkcióhoz – az mindent elmond hatalmas
munkabírásáról.
A
korábban Bill Forsyth által
rendezett 1983-as filmhez Mark Knopfler szolgáltatta a zenét, de a történet
most új műfajban (musical) kel életre 2019 márciusában, az edinburghi Lyceum
Theatre-ben.
De
ez idő alatt a gitáros óriási rajongótábora a november 16-én megjelenő új albumnak
örvendhet, amely egyrészt saját kiadásban (British Grove) és a Mercury Records
égisze alatt jelenik meg, a 2015-ös „Tracker”
nemes hagyományait követve, és talán túlszárnyalva azt. A hangzásvilágot
gazdagítja a jazz-szaxofon, a „Back On
The Dance Floor” feszes dallamai, a
„Heavy Up” vidám ritmusai, érintve Rodgers
and Hammerstein „Just A Boy Away From
Home”-ját, (az eredeti dallal és szövegével). A lemezbemutató szerzemény a „Good On You Son”.
„Azt hiszem, ez most teljesen
más – akár akarod, akár nem, a fejlődés folytonos, - egyszer csak megtörténik”
– mondta
Knopfler, akivel a nyugat-londoi British Grove Studio-ban beszélgettünk. Néha a dalaim súgják meg – miután megírtam
őket – hogy mit csináltam rosszul. Ez a forrása a soha véget nem érő
szórakoztatásnak. A dalokból minden kitalálható – gondolatok, érzések, meg talán
a dalszerzés folyamata is, ahogyan megírod őket. És persze, páratlan üzlet is
…”
A
lemezek közötti hosszú időt egyrészt a dalrögzítés hosszadalmas folyamata, majd
a „Tracker” turné lebonyolítása
magyarázza. „ Felteszem, ez tényleg
hosszabb kihagyás volt, de komplett lemezt készíteni sok munkával jár, és a
turné alatt, útközben is új dalokat írni – jó, ha van ilyen képességed. A szövegeket folyamatosan nézni kell, és
miután beszereztem egy laptopot, könnyebb a dolgom – már nem kell papírfecnikkel
bajlódnom, amik végül a szemetesben landolnak –így kisebb ökológiai lábnyom
marad utánam!” – viccelődik. De ezzel együtt nagyobb anyaggal dolgozom,
amiből muszáj válogatni, és a kiválasztottak rögzítése, a próbák sok időt
vesznek igénybe. Végül az sem
lebecsülendő tény, hogy senki sem akar kidobni a stúdióból ahol épp dolgozol, mert lehet, hogy
csak arra van esélyed, hogy bejuss és csak kis ideig használhatod … „
Valóban
hasznos, mert ez Knopfler saját stúdiója, ahol a Rolling Stones 2016-os „Blue & Lonesome”-jának teljes
anyagát rögzítették.
„Rugalmasak vagyunk, olyan hely
ez, ami csúcstechnikai cuccokat, surround-hangzást biztosít bármelyik
zenekarnak, aki itt akar dolgozni. A Warner Brothers utolsó három
musical-anyagát is mi csináltuk, rockot rögzíteni pedig a legnagyszerűbb. A
legjobb minőségű hangtechnikai felszerelést használod, a zenekar együtt van,
sokféle beállítást, hangzást kipróbálhatsz. Ebben a stúdióban mindent
megtalálhatsz: úgy a régi, 1954-es, mint a legmodernebb digitális hangrögzítőt,
a ’30-as években használt mikrofonokat.”
A
nyitódal a „Trapper Man” már jelzi az
új album kiegészítő elemeinek egyikét – a női háttérvokált, amely eddig nem
vagy csak kevéssé volt jellemző Knopfler szólómunkáira. „A női háttérénekesek közreműködése régóta tervben volt és most
megvalósult – vagy talán unalmas, ha csak pasasokkal dolgozom. A fúvósok – ez a
másik újdonság – igazán élvezetessé, izgalmassá teszik a dalok hangzását, a
koncerteken meg különösen, bár így a
turnébuszon kicsivel több zenész lesz.”
Az
ír származású Imelda May a „Back On The Dance Floor”-on énekel,
Knopfler szinte rajong érte. „Nagyszerű,
fantasztikus volt ebben a dalban. Sokoldalú, kreatív énekesnő, és még humora is
van. A „Back On The Dance Floor” a billentyűs és a húros hangzás sajátos
keveréke, a gitár kicsit háttérbe vonul és így egy picit titokzatosnak tűnik,
de ez a kedvencem.”
A
2019-es turné kimerítő vállalkozás lesz, ami Barcelonából indul április 25-én,
és egészen késő szeptemberig tart majd – kb. 80 állomással.
„Persze, ahogyan öregszik az
ember, egyre nehezebb az ilyesmit végigcsinálni, mert a műsor alatt teljesen
oda kell tenned magad fizikálisan. És ki tudja, lehet, hogy ez lesz utolsó
nagy, világkörüli bulim, de minden esetre, járókeretre még nincs szükségem, és
amit ki tudok hozni magamból, azt megteszem.”
A
következő turné koncertanyaga már bizonyára összeállt.
„A színpadon föl kell találnod
magad, bármit is játszol. Záró-darabnak a „Matchstick Man”-t választottam,
akusztikus gitárral, de persze a „Back On The Dance Floor” sem marad ki, és
remélem, hogy élőben is élvezi majd a hallgatóság. A többi pedig legyen titok …
Hiszem, hogy a többiek, Mike (McGoldrick)
and John (McCusker) folk-zenészként emelik az előadás színvonalát, akárcsak
Nige és Tom (Nigel Hitchcock, szaxofon és Tom Walsh, trombita). akikkel nagyon várom a
közös fellépéseket.
A
69 éves Knopfler zene iránti lelkesedése szinte ragyog.
„Azt érzem, amit mindig is.” – és
körbe néz a stúdióban. „Amikor belépek
ide, és meglátom a gitárokat a sarokban, ugyanazt a pörgést érzem, mint
kölyökkoromban. Nekem ezt kell tennem.
Ez a hozzáállás talán gyerekes, de ugyanakkor lelkesít, motivál."
Szerző: Paul Sexton – 2018.11.15.
forrás:
https://www.udiscovermusic.com/stories/get-buzz-kid-mark-knopfler-talks-road-wherever/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése