2014. június 6., péntek

Mozihősők - az egyetlen ikonikus szovjet rockbanda - Kino



Kino – Április

Fagyos a föld
Mindent jég borít
Csak álmaimban hallom az olvadó hó zenéjét
Erősen havazik, a hó akár a fal
Egész nap esik és a fal mögött ott van az április

Eljön ő és magával hozza a tavaszt
Eljön, s a szürke felhősereget szétszórja
És akkor mindnyájan belenézünk a szemébe
Szomorúan néz ránk majd vissza
Az ajtók mind megnyílnak
Nem jó kint állni, jobb lenne leülni
És akkor mindnyájan belenézünk a szemébe
S meglátjuk a nap sugarait

Megszámlálhatatlan sebek a testen
Lépni is nehéz
Csillagok csak a szívemben ragyognak
S az április meghal
De újraszületik
Újra és újra megérkezik

Eljön ő és magával hozza a tavaszt
Eljön, s a szürke felhősereget szétszórja
És akkor mindnyájan belenézünk a szemébe
Szomorúan néz ránk majd vissza
Az ajtók mind megnyílnak
Nem jó kint állni, jobb lenne leülni
És akkor mindnyájan belenézünk a szemébe
S meglátjuk a nap sugarait


 

Kino - Kamcsatka

Ó, milyen furcsa hely - Kamcsatka
Ó, milyen édes szó - Kamcsatka
De ezen a földön nem látlak
Nem látom a hajókat
S nem látom a folyót, a hidat
Így hadd legyen

Ó, milyen furcsa hely - Kamcsatka
Ó, milyen édes szó - Kamcsatka
Kincset találtam itt és szerelmet
Próbáltam felejteni, de újból
Eszembe ötlött a kutyaszeretet, akár egy csillag
Így hadd legyen

Ó, milyen furcsa hely - Kamcsatka
Ó, milyen édes szó - Kamcsatka
Nem látom őket és magunkat sem
Bort akartam, s találtam egy harmadik szemet
Kezeimet tölgyfából, s ólomból fejemet
Így hadd legyen



Kino: Песня Без Слов

Szavak nélküli dal

Dal szavak nélkül, éjszaka álmok nélkül
A tél és tavasz mindig időben érkezik
Az égen minden csillag saját helyén világít
Minden tenger esőből meríti erejét
Minden alma egy helyre esik
Minden tolvajt egy alkalom hevít
Minden kutya játéka bot és csont
És minden farkasnak éles fog és vad düh jutott

Odakint ismét fehér a világ
Ez a nap hív harcba
Érzem, ahogy becsukom szemeim
Az egész világ áll velem háborúban

Ha van nyáj, kell lennie pásztornak is
Ha van test, kell lennie léleknek is
Ha van lépés, legyen lábnyom is
Ha sötétség van, kell lennie fénynek is
Meg akarod változtatni a világot?
Fogadd el úgy, ahogy van
Felállsz és a szürke tömegből kilépsz?
Mi jut neked majd – trón vagy villamosszék?
 

Kino: Невеселая Песня

Szomorú dal

Folyóink sekélyek és erőtlenek

Ablakainkban a napok színtelenek

A reggel olyan, mint az este

S csak az éj jár nekem

 

Nézd a medencék víztükreit

A zászlót, melyet lyukak csipkézték

Fél évszázada áll az idő

S én országomat adtam egy lóért

 

Zengj

Szomorú dalom csak egyre zengj

Zengj

Zengj

 

Amikor zabolázni próbáljuk éveinket

Harcos napjaink veszendőbe mennek

S ha egyszer sikerült meggyújtani a tüzet

Felfalják a lángokat az esőcseppek

 

Törött álmaink mellett ücsörgünk

Szélrózsa szárnyára adtuk fel jövőnk

S mikor itt az ideje, hogy felálljunk

Csak ülünk és várunk

 

Zengj

Szomorú dalom, csak egyre zengj

Zengj

Zengj

 

Kino – Cuckoo

Kakukk

Mennyi dalt kell még megírnom, mennyit?
Szólj csak, kakukk, számold meg
Város vagy falu – én hol éljek?
Heverjek, akár egy kő, vagy
Ragyogó csillag
Csillag legyek

Napsugaram, pillants le reám
Lásd, hogy kezem ökölbe szorult
Adj lángot a parázsnak, hadd lobogjon
Ez ennyi csak

Ki lép rá a magányos ösvényre? Erősek, bátrak
A csatamezőn életükkel fizettek
Nem élnek már, csak kevesek emlékeiben
De már mások állnak a sorban, józan fővel, kemény kézzel
Ott állnak a sorban

Napsugaram, pillants le reám
Lásd, hogy kezem ökölbe szorult
Adj lángot a parázsnak, hadd lobogjon
Ez ennyi csak

Szabad akarat, hol vagy, kikkel tartasz most?
Kiket köszönt a szelíd hajnal? Válaszolj!
Az élet jó veled és rossz nélküled
Fejem, vállam meggörnyed
Ha csattog a korbács
Ha csattog a korbács

Napsugaram, pillants le reám
Lásd, hogy kezem ökölbe szorult
Adj lángot a parázsnak, hadd lobogjon
Ez ennyi csak

 

 





„A slágereink sokszor nem úgy születtek, ahogy én azt szerettem volna…”

Paul Sexton interjújában Mark Knopfler vall a felhagyott turnézásról, a türelmes feleségről és arról, hogy egyre jobban unja a saját dalait ...