2021. július 4., vasárnap

Session Man – aki mindig rendelkezésre áll

Megjelent a gitáros Phil Palmer önéletrajzi könyve

Phil Palmer 1952. szeptember 9-én született az Egyesült Királyságban, Londonban. Főként a Dire Straits tette ismertté, de zenei pályafutása ennél jóval korábban kezdődött.

A zene a vérében van, egész kicsi korától kezdve zenélt, családjából mások is sokan foglalkoztak muzsikálással, nagybátyjai, a Davies-testvérek (Ray és Dave) szintén befutott zenészek. (Megjegyzés: Sir Raymond Douglas Davis a The Kinks szerző-énekes-gitárosa volt, testvére, Dave billentyűsökön, basszusgitáron és szájharmonikán (is) játszott, a Minden idők 100 legjobb gitárosa-listán a 91. helyezett volt 2011-ben).

Több évtizedes működése során Palmernek lehetősége volt olyan nagy sztárokkal játszania – a Dire Straits „On Every Street” turnéját leszámítva –, mint Eric Clapton és Tina Turner, ezen kívül zenélt Eros Ramazotti csapatában, valamint egy ideig Németországban koncert-zenészként tevékenykedett az Alphaville, Wolf Maahn és mások fellépésein. Megközelítőleg ötven, első helyes slágeren hallható a játéka, illetve az egyik szólója bekerült egy olasz gitároktató könyv tananyagába is.

Az évek során a zenésznek volt lehetősége, hogy a színpad mögött folyó zenei üzletbe is bepillanthasson, így erről is írt a nemrégen megjelent, saját maga által papírra vetett „Session Man” című önéletrajzi könyvben, amely már világszerte elérhető.

A könyv megjelenésekor adott interjújában Palmer elmondta, hogy munkája remek olvasmány lesz mindazok számára, akik futó érdeklődést mutatnak a zeneipar és a rock körforgása iránt.

A „Session Man” Phil Palmer életéről, zenei karrierjéről szól:

„Nem akarok túlságosan szerénytelennek látszani, de a legtöbb (vagy legjobb) zenei teljesítményhez mérten nekem sincs miért szégyenkeznem. Azt hiszem, jól teljesítettem, hiszen megadatott, hogy a legnagyobbakkal dolgozhassam és állhassak egy színpadon – így nem azért hallhattak rólam az emberek, mert részegen tévéket hajigáltam ki szállodák ablakából.

Már régóta fontolgattam, hogy megírom az eddigi pályafutásomat, hiszen az idő múlásával nagyon sok tapasztalatot szereztem a zenei üzlet kínálatából, nem beszélve azokról a csodálatos élményekről, amik egy-egy újabb munka során vártak, és gondolok itt arra az időszakra, amikor Eric Clapton, vagy a Dire Straits volt a „munkaadóm”.

Utóbbi a földkerekség legremekebb zenekara – nagyon jó volt velük körbejárni a világot és ott állni velük egy színpadon, miközben – hála a tévés közvetítéseknek – milliós közönség nézett bennünket.

Azt hiszem, azon kevés zenészek közé tartozom, akiknek megadatott, hogy a legnagyobbakkal dolgozhattak együtt – remélem, hogy ez a jövőben is így marad.


 

forrás:

https://direstraitsblog.com/books/autobiography-of-phil-palmer-session-man-is-available-now/

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

"...Mark Knopfler még mindig óriási hatással van rám..." - mit szeret hallgatni a Pink Floyd gitárosa

Mostanában elég sokat lehet olvasni - főként a külföldi sajtóban - olyan interjúkat, cikkeket, amikor a kortárs művészek egymás munkásságát ...