Hová tűntek a jobb idők?

Mark Knopfler és a The Notting Hillbillies

A The Notting Hillbillies 1986 májusában alapított country formáció Mark Knopfler vezetésével. A zenekar további tagjai: Steve Phillips, Brendan Croker, Guy Fletcher, Paul Franklin, Marcus Cliffe és Ed Bicknell. Bemutatkozó fellépésük egy kis leedsi klubban volt, amit egy kisebb koncertkörút követett.

A ’90-es évek fordulójára, amikor is a Dire Straits a stadionok királyaként végigturnézta a világot, elegük lett a nagy felhajtásból, főleg Mark Knopflernek, aki úgy gondolta, hogy ha a volt haverjaival alkot egy kisebb formátumú zenekart, az majd segít, hogy újra beleszeressen a muzsikálásba.

A Hillbillies gyökerei az 1960-as évekre nyúlnak vissza, amikor is Mark újságíróként dolgozott Leedsben. Itt találkozott a helybéli gitárossal, Steve Phillipsszel, aki még jobban elmélyítette Mark gitározás iránti szenvedélyét, így a duó hamarosan közismert lett a helyi kocsmákban, Duolian String Pickers néven.

Ahogyan az ismeretes, Mark Londonba ment, hogy új zenekarral, (a Brewer’s Droop) dolgozzék, majd megalakította a Dire Straitset, közben Steve Leedsben maradt és később a gitáros-szerző Brendan Crokerrel fogott össze, Nev and Norris név alatt, saját pénzen jelentették meg lemezeiket és továbbra is tartották a kapcsolatot Knopflerrel. A gitárosok lemezei a ’80-as évek második felében jelentek meg, kisebb-nagyobb sikert aratva, de nyomába sem érve annak a világméretű sikernek, amit a Dire Straits ért el ebben az időszakban.

1986 májusában Marknak – aki már torkig volt a „Brothers In Arms” világkörüli turnéjának őrületével – kreatív pihenésre volt szüksége és ennek nyomán találkozott egykori zenésztársával és annak barátaival. A leedsi Grove kocsma hátsó részében - amely kb. 80 fő befogadására volt elégséges -, adták első koncertjüket The Notting Hillbillies néven – főleg klasszikusoktól idéztek – „Love Me Tender”, That’s Allright”, „Your Cheetin’ Heart”.

Eredetileg semmilyen távolabbi terveik nem voltak arra nézve, hogy állandó tagokkal új zenekart alakítsanak, de aztán később, amikor 1989-ben Sheffieldben nagysikerű koncertet adtak, akkor már a lemez tervük is készen volt – mind a saját, mint a hallgatók nagy örömére.

„Missing … Presumed Having a Good Time”  címmel jelent meg az album, (producerei Knopfler és Fletcher voltak), amely olyan sikerrel nyúlt vissza a zenei gyökerekhez, mintha Mark egész zenei pályafutásának ez lett volna az elsődleges célja. De 1990 márciusában a Dire Straits még javában létezett és a Hillbillies tömény amerikai stílusa sokak számára okozott meglepetéseket.

Mindezt különösen jól érzékelteti a lemez három vadonatúj szerzeménye, a Knopfler által írt „Your Own Sweet Way”, Phillips „That’s Where I Belong”-ja, valamint Crocker „Will You Miss Me”-je.  A zenei gyökerekhez való visszatérés igazán jól sikerült, mivel a lemezre felkerültek az olyan klasszikus feldolgozások, mint a Louvin Brothers  „Weapon of Prayer”-je, a Delmore Brothers „Blues Stay Away From Me”-je, valamint Charlie Rich-től a „Feel Like Going Home”és még számos, hagyományos szerzemény. A zenekar lezavart egy 16 dátumos koncertsorozatot az Egyesült Királyságban, de szigorúan mellőzték az arénákat és a nagy stadionokat.

Mielőtt útnak indultak volna, Ed Bicknell egy interjúban elmondta: Egy mini-buszban fogunk utazni, a cuccokat egyetlen teherautó szállítja majd. És ahogy Mark mondta – sehol nincs turnészervezés. Hiszen minden városban van indiai étterem, vagy nem? Igaz, hogy 17-en vagyunk összesen, de csak találunk olyan szállást, ahol 50 fontnál kevesebbe kerül egy éjszaka egy ekkora csoport számára. Ezek azok a dolgok, amikkel foglalkoznunk kell. Az öthetes próbák költségét is fedeznünk kell, és mindenkit, aki ezen a bulin részt vesz, ki kell fizetnünk habár Marknak és nekem nem okozna gondot, ha semmilyen bevételünk nem lenne.”

Az album – és a koncertkörút – sikeres lett. Angliában a lemezlista második helyén landolt és hetekig tartotta magát, Európa más országaiban és Ausztráliában is sokáig az első 10 között szerepelt …. de aztán ez a kellemes időtöltés befejeződött, a tagok búcsút intettek egymásnak és mindenki visszatért a saját hétköznapi elfoglaltságához ....

forrás: http://direstraitsblog.com/blog/mark-knopfler-notting-hillbillies-story/