Szerintem .....

Néhány gondolat a baglyokról

Mielőtt bárki meglepődne az alábbi sorok olvasása közben, már előre kijelenthetem, hogy nem készülök disszertációt írni azokról a szárnyas-tollas, kisebb-nagyobb méretű, de mindenképpen tetszetős ragadozó madarakról, akiket (és nem amiket) bagolyként ismerünk. Sem a foglalkozásom, sem a jelenlegi nagyvárosi életmódom nem indokolja ezt a vonzódást, egyszerűen csak kedvelem őket, mint érdekes és intelligens élőlényeket.

Egy békés megyei kistelepülésről származom, (Zsadány), ahol ugyan túl sok látnivaló nincs, de a faluhoz nagyon közel fekszik a környék legszebb és legdúsabb tölgyerdője, Kis-Vátyon, amely ma természetvédelmi terület is egyben, a Körös-Maros Nemzeti Park részeként.  Ez a terület része az Országos Kék Túra útvonalrendszerének, és a Nemzeti Park Igazgatósága az erdőben és környékén 8 km hosszú tanösvényt hozott létre, amely Geszt és Zsadány községek határában húzódik, s tájékoztató táblák segítségével mutatja be az erdő, a rétek és legelők, a mocsár és mocsárrét, a halastavak, valamint a vízfolyások élővilágát.

Mindenkinek ajánlom, aki csendre, nyugalomra és jó levegőre vágyik -, vagy, ha szeretne baglyokat látni-hallani. Mert baglyokban bővelkedő vidék a miénk, de ha bárki Attila, hun király egykori fővárosát (is) szeretné látni, akkor csak Zsadányba vezessen az útja.

Az erdei fülesbaglyok a szüleim házával szemben lévő udvaron álló fenyőfák ágain (és a kertünkben, az akkor még meglévő birsalmafán) – főként télen – csapatosan üldögéltek, és ha a szomszédhoz valaki jött, a kapu nyikorgására mindig lepillantottak, megnézték, hogy vajon ki érkezett a háziakhoz. Egyébként senkit nem zavartak, csak tavasszal okozott gondot a fák alatt felgyülemlett bagolyköpetek eltávolítása, ami abszolút tolerálható, ha azt vesszük figyelembe, hogy mennyi kártevő rágcsálót pusztítanak el. Amikor gyerekek voltunk, nem mentünk a fákhoz túl közel, nem azért, mert féltünk, hanem mert nem akartuk a látszólag szundikáló madarak nyugalmát megzavarni.  Ma is sok bagoly él a környéken, a településen belül főként a macskabaglyokat lehet érzékelni, mert fényes nappal is hallható jellegzetes sikoltozásuk.

A baglyok szinte mindig jelen voltak az emberek életében – és ennek okán sok hiedelem és babona kapott szárnyra (szándékosan nem azt írtam, hogy terjedt el) velük kapcsolatosan, de ezeket mindenki megtalálhatja az interneten, történelem- és kultúrtörténeti könyvekben és persze a szépirodalomban is. Arra pedig mindenki emlékszik még, hogy mivel ijesztgették gyerekkorában – minket például a baglyoknak azon egyedi példányával, amely egyfajta fémből készült nemzőszervvel rendelkezik.

Viszont azt, hogy nekem mit jelentenek a baglyok, azt – ezt az oldalt kivéve- sehol sem lehet megtalálni. Még senki sem kérdezte meg, hogy látott-e mentális szakember a baglyos cuccok (bármilyen használati, vagy használatra teljesen alkalmatlan tárgy, ami baglyot, vagy baglyokat ábrázol) mániákus gyűjtése miatt. Valaki macikat, plüssfigurákat gyűjt, én (a könyveken, cd-ken és a dvd-ken túl) baglyokat. Természetesen, kivételt képez az igazi és a kitömött bagoly. Előbbinek nem felelne meg az óbudai kislakás paramétere, utóbbiról pedig szó sem lehet, mert a bagoly – ahogy minden más állat – csak elevenen és szabadon szép. Még nem számoltam össze, hogy a gyűjteményem számbelileg hol tart, mert erre talán egy nap sem lenne elég, viszont az biztos, hogy közel sem teljes, mert mindig akad "jájj, ilyenem még nincs!!"- alapon bármi, ami baglyos, és ami csak arra vár, hogy begyűjtésre kerüljön .... 

Minden bagoly egyéniség – nyugalmat, kiegyensúlyozottságot árasztanak magukból, biológiai adottságaikat tekintve jó lenne úgy látni, hallani, ahogyan ők, és – néha – jó lenne olyan messzire elrepülni mindentől, ahogyan ők tudnak, Aranyosak, murisak, de közben méltóságteljesek, erőt sugároznak, sőt, félelmet is keltenek, ha szükséges.  Fekete István Hú című nagyon szép és egyben szomorú regényében egy fióka korában fogságba ejtett, emberek között felnövekedett hím bagoly érzésein, tapasztalatain keresztül mutatja be, hogy mennyire lehet egyéniség egy bagoly, sok esetben több olyan tulajdonsággal felvértezve, amelyeknek néhány embertársunk mindig is híjával volt.

Szóval, ha választani lehetne, hogy milyen más élőlény lennék, (a növényt illetően a tölgyfa), akkor csak a bagoly jöhetne számításba.