Igaz, hogy ma még csak március 15-e van, azonban semmiképpen nem
feledkezhetünk meg arról ,hogy az „Alchemy
Live”, a Dire Straits 1984. március 16-án megjelent első dupla
koncertlemeze megszilárdította az együttes – mint koncertzenekar – egyre
növekvő hírnevét.
1977 óta a Dire Straits hosszú utat tudott maga
mögött. Beutazták a világot, és útjukról küldtek egy nagyon tartalmas üzenetet,
hogy most már ott szerepelnek a világ legjobb rock-előadói között. Az üzenetet
az amerikaiak 1984. április 21-én kapták meg – ekkor került fel az ottani
slágerlistákra a banda dupla koncertlemeze, az „Alchemy Live”. Bátran állíthatjuk, hogy 41 év után is érdemes újra elővenni ezt a csodálatos albumot, mert bizton
állíthatjuk, hogy sok-sok év után is tud újat nyújtani hallgatóinak.
A lemez anyagát a zenekar két, a londoni Hammersmith Odeon-beli fellépése képezi, a felvételek 1983 július 22-23-án készültek, nem sokkal azután, hogy a „Love Over Gold” elfoglalta a brit listák első helyét. Mindez okot adhatott volna egy kis lazításra, de szó sem volt ilyesmiről, hiszen a siker a legjobb motiváló erő és mint tudjuk, az i-re a pontot majd a „Brothers In Arms” tette fel – igaz, ez egy másik sztori.
Mark Knopfler már megírta első filmzenéjét, amelynek fő témájával, a „Going Home”-mal megnyerte az Ivor Novello díjat is. (Megjegyzés: Az Ivor Novello egy angol zenei díj, melyet a BASCA ítél oda egy-egy dalszerzőnek és komponistának. Az átadót évente rendezik Londonban. A nevét Ivor Novello walesi zeneszerzőről kapta. Az első díjátadás 1955-ben volt. Világszerte elismert díj, mely kizárólag zenei írókat jutalmaz - forrás: Wikipédia).
Amikor a Dire Straits
összegyűlt a Hammersmith Odeonban, egy elég hosszadalmas európai turné végén
voltak, amelynek még két londoni fellépése volt (Dominium Theatre). Mindkét
fellépést rögzítették, a felvételeket átadták Knopflernek, aki viszont annyira fáradt
és kimerült volt, hogy nem nagyon foglalkozott velük. A szombat
este a legideálisabb – ahogy később visszaemlékezett – hogy az ember
rákészüljön a koncertezésre – (lásd az ’Alchemy” koncertfilm
nyitó-jeleneteit). Akárhányszor hallgatjuk újra és újra – a korongokból a
zenekar minden pillanatának, - a „Once Upon A Time In The
West” nyitányától a „Going Home” búcsúhangjaiig -
olyan frissessége árad, mintha nem is egy 41 éve készült felvételről lenne szó.
Joggal mondhatjuk, hogy a Straits ritkán játszott olyan jól, mint azokon a koncerteken. A második estét rögzítettük véglegesre, és a zenei anyagot az
"Alchemy Live" című dupla albumon adtuk ki, amelynek borítóját Brett Whiteley készítette, és amelyen vendégszerepelt az elbűvölő Hank Marvin is, aki szintén
nagy hatással volt a fiatal brit gitárosokra.
Az Odeonban
egy önmagával tökéletes harmóniában lévő zenekart lehetett hallani, amely minden
dalt kiválóan prezentált. Minden a hangulatról, a zenéről szólt, és a turné
végére mindannyian a csúcson voltunk. Nehéz leírni valakinek, aki nem élte át
ezt az élményt, de amikor egy zenekar eléri a csúcsot, amikor minden a helyére
kerül, nincs ehhez fogható érzés.
Terry Williams, aki mindig energikus volt,
nem hagyott ki egyetlen ütemet sem, és valószínűleg az ő virtuóz teljesítménye
adta meg a tempót és az alaphangot. Hal is olyan remek volt, mint még soha,
igazi magabiztossággal játszott. Elkerülhetetlenül sok koncertet felejtettem
el, amin játszottunk, de ezt a hármat soha. Mindkét este hihetetlen energia
vibrált a színpadon és a közönségben, s amint megjelentünk, a kimerültség, amit
éreztünk, eltűnt. Még soha nem voltunk jobban, és amikor utána hazatértem a családomhoz,
úgy éreztem, az életem ettől már jobb nem is lehet.
Az „Alchemy Live” az Egyesült Királyságban a szénbányászok sztrájkja okozta zűrzavarban jelent meg, a brit listák harmadik helyén landolt, de a legjobb 40 nagylemez listáján alig egy hetet töltött. Később, amikor a „Brothers In Arms” világszerte minden listát meghódított, a rajongók vásárlási kedve is ezzel arányosan együtt nőtt, így a lemez három évig szerepelt a 100 legjobb nagylemez listáján, illetve 18 hétig tartotta helyét a Billboard 200-as listán, a 46. helyen. 2010-ben és a későbbi években - utoljára 2024 -ben - az összes létező hanghordozón újból megjelent, így semmi akadálya annak, hogy a fiatalabb generációk is felfedezzék az aranycsinálás zenei alapjait.
forrás: https://www.udiscovermusic.com/stories/rediscover-alchemy/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése