Jethro Tull: Living In
The Past (1972)
Éljünk a múltban
Boldog vagyok, mosolygom
Hűs italodért egy mérföldet is gyaloglom
Tudod, hogy szeretlek
Rajtad kívül mást én nem akarok
Egymásért vagyunk mi, egymásnak
Míg háborúk beteg zaja kínoz másokat
De mi nem hagyjuk magunkat
Menjünk, éljünk a múltban
Valamikor
régen még hittem és bíztam
Minden
fiúval és lánnyal barátkoztam
Most
forradalom van
De
már fogalmuk sincs, miért is a harc
Töröljük hát ki a lelkükből
A kinti élet gyorsabban elszalad
De mi nem hagyjuk magunkat
Inkább éljünk tovább is a múltban
Jethro
Tull: Lick Your Fingers Clean – Aqualung (1970)
Nyald
tisztára az ujjaidat
Találkozunk a
megmérettetésnél
Mikor életed
végszámláját benyújtják
S gazdaságoddal kell
fizetned
Isten ellen való
vétkeidért
A végső teher úgyis a
szegény rokonokra marad
A bilit majd ők töltik
meg újra és újra
Választanod már nem
kell, egy lehet csak utad
S ne tégy úgy, mintha Te
lennél a tökéletes
Megváltásod kései lesz
S majd azt mondják,
inkább törődj az üzlettel
És vidd körbe a kalapot
De ne feledd előtte
tisztára nyalni az ujjaidat
S ahogyan felszállsz az
utolsó hajóra
És elkeveredsz majd a
porral
Alsógatyádat csak
olyanra hagyd, akiben megbízhatsz
És a keményfejű szociális
munkás, ki kezét vérben mossa
Tárt karokkal vár majd
És sárral keni be fejed
S majd azt mondja,
inkább törődj az üzlettel
De ne feledd előtte
tisztára nyalni az ujjaidat
Jethro
Tull: Ladies – Warchild (1974)
Hölgyeim
Ráérős hölgyek, hátsó utakat fürkésző szemekkel
Állandóan idegeneket
lesnek, szíves üdvözléssel
Egy mosoly itt, amott
villan rózsaszín térd és könyök
Csupa selyem, bársony –
jó, ha a szerencse örök
Hölgyeim
Hőseitekről énekeltek,
magányos lovagokról
De nem kell ide más,
csak jó egészség, báj, kellemes modor
S ma ki lesz kegyeltjük
(talán valami balek)
Egy perc alatt letelik
az óra, s üresek a zsebek
Hölgyeim
Isten áldjon titeket
Jethro Tull: Cross-Eyed Mary – Aqualung (1971)
Kancsal Mári
Ki lenne szegény, koldus
vagy tolvaj
Ha markában gazdagot
tarthat
Ki lopna cukorkát
Gügyögő bébi szájából
Ha pénzt is markolhat?
Kancsal Mári újra itt
szökell
Sosem alkuszik
De mindig csak játszik
A Hampstead-tanyán
Kását hitelben kanalazik
Bicskás borbély miatt az
iskolából kimaradt
Játszótéren nevetgél, de
nem cicázik suhancokkal
Talán jobb lenne neki
egy vén kéjenc
Majd Aqualung-ra
rágerjed
Ki a palánkon át vele
szemez
Kancsal Mári
Nehéz egyedül
boldogulnia
Szegény ember gazdag
lánya
Egyetlen dalért cédává
válna
Gazdagok megrablója
Bár kegyes, jó és erős
A Highgate-en csak ő a
Robin Hood
Szegények magányos
gyámolítója
Jethro Tull: Christmas
Song – Living In The Past (1972)
Karácsonyi ének
Egyszer
Dávid Király városában állt valahol egy magányos marhafészer
Hol egy anya ült gyermekével
Hol egy anya ült gyermekével
Ki
később szólt, jobb lenne mindenre emlékezni
Mikor
a karácsonyi partikon mindenki a hasát tömi
S
nevetsz majd, mikor azt mondom, ugrálj csak állandóan
De
biztosan nem fogtad még fel, hogy
Nem
a karácsony szelleme, amit vedelsz
Hogyan
nevethetsz, mikor éhségtől kopog anyád szeme
S
hogy mosolyoghatsz, ha inkább sírnod kellene
És
ha elrontottam volna túlzott jókedved
Emlékezz,
ha akarod, ez csak egy karácsonyi ének
(Hé, Télapó! Adsz még egy üveggel, ugye?)
Jethro Tull: Back Door Angels – Warchild (1974)
Hátsó ajtós angyalok
Az ajtón ki-be röpködött
tizenkét hátsó ajtós angyal
Aranybarna hajuk
lobogott
Nem látták, ahogy szemem
rájuk kacsintott
’Hisz ők suttogják az
embereket álomba
Haldokló kutyák fejét
érintik – hogy ne fájjon annyira
Gyertyáikat magasra
tartják – sötét óráinkat megvilágítják
S tisztára söprik a
vidéket préselt, illatos vadvirágokkal
Vörös rózsák nyílnak kezükből,
kékre festik az égboltozatot
Egy pennyst ejtenek
minden második tányérba
Talán így kevesebben
jutnak koldusbotra
Miért kell az erős
akarat, hogy higgyünk valamiben?
S nevezzük nevén, amit
ők választanak
De ők a semmit
választották
Így most inkább leülök
és kitalálok valami ostobaságot
Mint ott fönt, a Legfőbb
Udvari Bolond
S legközelebb, ha kockát
vet, kettest vagy hatost dob
Az ajtón ki-beröpült egy
első ajtós angyal
Aranybarna haja lobogott
Elmosolyodott – s talán
a szeme rám kacsintott
Jethro Tull: A New Day Yesterday – Stand Up (1969)
Új nap a tegnap
Az első és utolsó
alkalom Veled
Jól elvoltunk
A fák alatt sétáltunk
S közben csókolóztunk
Jó lenne hamar újra
látni Téged
De hogyan, még nem tudom
Új nap volt a tegnap
De a mai megkopott
Régóta szeretnék már játszani
De kísérőm csak rossz
szerencsém
Mit jó lenne lerázni
S ó, ma kellett
elindulnom
Pont most, mikor azt
hittem, megtalállak
Új nap volt a tegnap
De a mai megkopott
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése